anatomy

 

 

Monoszinaptikus reflexek

A monoszinaptikus reflex a legegyszerűbb reflexív, egyetlen szinapszis kapcsolja össze az afferens és az efferens neuront. Minimum 2 idegsejt kell hozzá.

A monoszinaptikus reflex olyan egyszerű reflex, aminek anatómiai reflexíve az érzőneurontól a megfelelő mozgatóidegsejtig csak egyetlen szinapszison halad át a gerincvelőben.

Példa: a térdreflex – proprioceptív.

Monoszinaptikus reflex, tehát egy darab szinapszis van benne, és kettő darab neuron. 
Az afferens az izomorsóból halad a gerincvelő elülső szarvába, ahol mozgatóneuronnal szinaptizál.

Tehát: 
- receptor: izomorsó 
- afferens szár: Ia axon 
- központ: gerincvelő 
- efferens szár: A alfa motoros axon 
- effektor: harántcsíkolt izom 

A reciprok gátlás pedig: 
Az afferens axon a gerincvelőben elágazik. Egyrészt ugye szinaptizál a combfeszítő izmot beidegző motoros neuronnal, másrészt pedig egy gátló interneuronnal. A gátló interneuron pedig a combhajlító izmot beidegző motoros neuronnal szinaptizál. 
Így aktiválódik a combfeszítő, és gátlódik a combhajlító izom.

 

 

 

Poliszinaptikus reflex

A poliszinaptikus reflex bonyolultabb, az afferens és efferens neuronok között több közbeiktatott interneuron van. A szinapszisok száma változó, a szinaptikus késés nagyobb, az akciós potenciálok időben is széthúzódnak.

Poliszinaptikus az olyan reflex, amelynek idegi ívében kettőnél több idegsejt szerepel: az érzőneuron és a mozgatóneuron közé legalább egy közbeiktatott neuron (interneuron) is be van iktatva a gerincvelőben vagy az agytörzsben, így az idegi információ az érző- és a mozgatóidegsejt között egynél több szinapszison halad át. Minél több szinapszis átvitele vevődik igénybe a reflex kivitelezésében, annál bonyolultabb a reflex és annál inkább módosíthatóvá is válhat. Ha a több szinapszis között tanulással módosítható is van (lásd szinaptikus plaszticitás), akkor a reflex tanulással kissé megváltoztatható.

Példa:

A kutyák vakarózási reflexe – exteroceptív.

 

 

 

 

 

 

 

Vegetativ reflex

A gerincvelő vegetatív reflexek központja is. Többek között szerepe van a bélcsatorna mozgásainak szabályozásában. A béltartalom nyomja az utóbél falában levő érző idegvégződéseket, így azokban ingerület keletkezik. Az ingerület az érzőidegroston keresztül eljut a gerincvelő szürkeállományába, ahol áttevődik egy ún. központi vegetatív sejtre. Ennek idegrostja a mellső gyökéren át hagyja el agerincvelőt, és a bélcsatorna falában levő vegetatív dúchoz fut. A vegetatív dúcban található a végrehajtó neuron, amelynek ingerülete összehúzódásra készteti a bélfal simaizomzatát. Ez a reflex nem tudatosul.

A vegetatív gerincvelői reflexek felépítése lényegesen eltér a szomatikustól. Feltűnő például, hogy aszomatikus reflexben a mozgatóneuron a gerincvelő mellső szarvában található, míg a vegetatív reflexben a környéki idegrendszerben, egy vegetatív dúcban